Az októberi szerbiai diáklázadás nem egy elszigetelt, magányos vállalkozás, hanem egy nemzetközi mozgalom rendkívüli erejű megnyilvánulása. Milliók küzdenek, szervezett módon, a neoliberális világrend oktatásra gyakorolt romboló hatása ellen. Az ingyenes oktatásért folyó, Santiagótól Moszkváig, Kaliforniától Aucklandig húzódó harc a Nyugat-Balkánon különösen nagy jelentőségre tett szert. A 2009-es horvátországi egyetemi blokádokat szerte a világban mérvadónak tekintik, az akkori tapasztalatokra megannyi szervezet támaszkodik. A horvátországi diákok nyolc horvát városban vontak blokád alá húsz egyetemi kart. A „2009-es horvát tavaszra” a mozgalom résztvevői fél éven át készültek, a munkacsoportokban (radne grupe) diákok százai dolgoztak azon, hogy a mozgalom minél szervezettebb legyen, hogy a társadalom minél inkább tisztában legyen a diákok követelményeivel. Az események középpontjában a zágrábi Bölcsészettudományi Kar állt, a lázadásuk formájáról, tapasztalatairól könyvet jelentettek meg Blokadna kuharica címmel, amely ma már olvasható németül és angolul (Occupation Cookbook), és ennek szerb kiadására támaszkodik a mostani szerbiai diáklázadás is. A horvátországi példa is azt mutatja, hogy az ilyen jellegű törekvések koránt sem irreálisak: a blokádok eredményeképpen ma Horvátországban miden elsőéves illetve mesterszakos hallgató ingyen folytathatja tanulmányait. A tényleges célról, a mindenki számára ingyenes oktatásról sem feledkeztek meg: nincs ma olyan horvátországi párt, amely ne kényszerülne arra, hogy hosszú távú programjába ezt a mozzanatot is beiktassa. „Bologna debolognizációjának” szükségessége immár közmegegyezés tárgyát képezi. Politikai szempontból lényegi jelentőségű a rendszerkritikai baloldal szerepe: mára Zágráb a nyugat-balkáni fiatal baloldaliak központi jelentőségű városa lett. Megannyi jelenség tanúsítja ezt, az egyetemi Tőke-olvasó szemináriumoktól a nemzetközi radikális fesztiválig, ahol a látogatók Negrivel, Žižekkel vagy éppen Samir Aminnal talákozhatnak... A diákok szellemi fejlődését úgy lehet leírni, mint egy baloldalivá válási folyamatot.

A zágrábi Bölcsészettudományi Kar blokádja három különleges jellemzőt egyesített:
1.    A blokád egyáltalán nem jelenti az egyetem belső terének a külvilágtól való elzárását. A blokád mindenekelőtt az egyetemi előadásokra vonatkozik; az egyetemi bürokrácia továbbra is végezheti munkáját, a tanárok megtarthatják – igaz, korlátozott mértékben – konzultációs óráikat stb. Az egyetem épületébe bárki beléphet. Ennek politikai értelme: a közjavakért való harc során megszűnik a „kívül” és a „belül” különbsége, hierarchiája. A blokád voltaképpen nem is az egyetemen folyó tevékenységek korlátozása, hanem ellenkezőleg: azok gazdagítása, kiterjesztése. A szokványos előadások helyett alternatív oktatás veszi kezdetét, az addig uralkodó egyetemi kánonnak való engedelmeskedés helyett egy inventív programból válogathatnak a résztvevők. Zágrábban a blokád programjának keretén belül éppen úgy lehetett Godard-filmet nézni, mint mondjuk másokkal együtt Marxot olvasni...

2.    Önszerveződés, semlegesség és erőszakmentesség: a diákok a kezdetektől hangsúlyozták az önszerveződés fontosságát, a függetlenedést a magukat már sokszor lejáratott, a hatalom által „legitim”-nek tartott, ezért kizárólagos tárgyalópartnernek tekintett hallgatói szervezetektől és minden politikai csoportosulástól. A döntéshozatali forma az ún. plénum. Egy ilyen ülés a közvetlen demokrácia elvein alapszik, nyilvános, még csak nem is emlékeztet a korlátozott létszámú diákönkormányzatokra. Döntéseikben a legszélesebb érdekképviseletre törekednek és csak a hatékonyság érdekében ruháznak át egy-egy munkacsoport tagjaira tárgyalási jogot, de ezek képviselői hangsúlyozottan sohasem tekinthetők vezetőknek és alapvető feladatuk a plénum álláspontjának ismertetése. Csak a tömeghatás elérésével vívható ki tartós változás – hirdetik. A plénumon bármely polgár részt vehet és szavazhat, nem csupán a diákok. Mindenki szót kaphat, a vitákat/szavazásokat a plénum elején megválasztott moderátorok vezetik. A dialógus tilos, mindenki a közösséghez szól. Ennek a formának a politikai értelme: az egyenlőség nem egy kitűzött cél, hanem kiindulópont. A mozgalom, amely abból a belátásból indul ki, hogy a neoliberális világrend által kialakított oktatásügyi rendszer pusztán újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, az egalitarizmust döntéshozatala alapkövének tartja. Szakítanak a reprezentáció politikájával; a reprezentáló és a reprezentált közti különbség megszűnik, a politika immár „a tiszta jelen tapasztalata”. És ismét: mivel a vita/döntés a közjavakra vonatkozik, a plénum mindenki számára nyitott. Az ilyen jellegű cselekvés rendkívüli fegyelmet igényel, pontosságot, rendszerességet, koordinációt, tisztaságot... Joggal írja Boris Buden: „a zágrábi diáktüntetés teljességgel poszthisztérikus volt. Itt nem volt sem ödipuszi dráma, sem kollektív hormonkitörés, sem generációs konfliktus.” A tapasztalatok azt mutatják, hogy a blokád gondos előkészítése nagyon fontos, a puszta spontaneitás ellehetetleníti a hatékony cselekvést. A plénum mint forma könnyen érvényesülni tudott Zágrábban, ahol hosszú előkészítés előzte meg a blokádot. Másutt azonban gyakran csak rendkívüli erőfeszítések árán sikerült elérni, hogy a vita, a döntéshozatal a fentebb leírt módon történjen. Az alulról szervezkedő tömegmozgalom tisztaságát könnyen tönkreteheti egy, a plénum alapelveit nem tisztelő kisebbség. A legújabb újvidéki tapasztalatok is ezt mutatják. Mindazonáltal a zágrábi modell működőképes: ott nemrégiben volt a 154. plénum, a mindenki számára ingyenes oktatásért való harc továbbra is tart. A mozgalom munkáját most is önkéntesek százai segítik.

3.    Azon túl, hogy rámutatnak az oktatásban rejlő problémákra, a kormány tandíjpolitikájára, a felsőoktatás anomáliáira, az európai standardok önkényes voltára, kiemelik a megfogalmazott kifogások gazdasági  és szociális hátterét, melyek pontos társadalmi látleletet adnak – így képesek sok társadalmi csoportot összefogó mozgalommá válni. Horvátországban a blokádok hatására a szakszervezetek és a mezőgazdaságban dolgozók is plénumokat tartottak, a mozgalmak egyeztették céljaikat, módszereiket. Hasonlóképpen, a mostani szerbiai diákmozgalom is általános társadalmi elismertségre tett szert: megszólaltak már az ügyük mellett emberjogi szervezetek, melegszervezetek, feminista szervezetek és voltak egyszerű állampolgári támogatások is, köztük nem kis számban saját oktatóiké. Már a legelső alakuló ülésen adományokból össze tudtak gyűjteni egy induló tőkét, amelyből a transzparensek, a plakátok készültek. Folyamatosan kaptak élelmiszer felajánlásokat, wc-papírt, szappant. A belgrádi Bölcsészettudományi Kar plénuma a minap úgy döntött, hogy résztvevői szombaton (november 4-én) a szakszervezetekkel karöltve fognak tünteni.

A nemzetközi mozgalom honlapja:
A horvátországi diákmozgalom önkéntesek által működtetett honlapja
A zágrábi Bölcsészettudományi Kar blokádjáról készülő film trailere (angol felirattal)
Az Occupation Cookbook elektronikus változata a „slobodnifilozofski” angol nyelvű honlapján

Belgrád a diáklázadások történetében különleges helyet foglal el (a belgrádi 68’ okán, illetve az 1996/7-es diákmozgalomnak köszönhetően); továbbá a zágrábi diákok számára ihlető forrás volt a belgrádi Bölcsészettudományi Kar 2006-os blokádja. Szerbiában az oktatásügyi rendszer „bolognai reformját” hihetetlen szigorúsággal, gyorsasággal és önkényességgel hajtották végre. A reformmal szembeni szervezett tiltakozás már évek óta tart, azonban idén ősszel az elégedetlenség már rendkívüli méreteket öltött. A helyzetet nem csupán a gazdasági válság okozta nehézségek súlyosbítják, hanem a belpolitikai feszültségek is, a választások közeledte. Az – egyébként is szkepszissel kezelt – Európai Unió felé vezető út minduntalan rögösnek bizonyul, a kétségbeesés, a kiábrándultság általános. Szeptemberben a beiratkozáskor a diákoknak ismét szembesülniük kellett azzal, hogy drasztikusan megnövekedett a tandíj összege, illetve hogy a kredipontszámokat illető elvárások túl magasak. Elégedetlenségüket eleinte inkább a facebookon fejezték ki, majd megfogalmazták több egyetem diákjainak közös, nyílt levelét. Az aktuális és sürgető problémákon túl további komoly kifogások kerültek előtérbe: a korrupció virágzik az egyetemeken, a pénzmozgások átláthatatlanok (milyen szolgáltatásért, mennyit kell fizetni), az egyetemi bürokrácia szolgáltatásainak indokolatlanul magas az ára, gyyakoriak a vizsgákkal kapcsolatos csalások... A felvételi rangsor körül van a legtöbb visszaélés – egyes diákokat utólag tesznek a listára. Megalázónak tartják az oktatás körülményeit is.
Október elejére megszületik a szolidaritási mozgalom: közös harc a felsőoktatás piaci szabályozása ellen, az emberi alapjogként járó ingyenes oktatásért. A mindenki számára ingyenes oktatás követelése gyakran a kompromisszumra való hajlammal párosul, és hajlandók engedményeket tenni. Kikristályosodik a négy fő követelés (az abszolvensi időszak megszüntetése illetve a rangsorolás miatt tiltakoznak, valamint azt szeretnék, hogy a tanév közben összegyűjtött 48 pont elegendő legyen ahhoz, hogy a költségvetés terhére iratkozhassanak be a következő évre, emellett követelik a tandíj csökkentését, amely szerintük nem lehet magasabb három havi minimálbérnél), meghatározzák a következő két gyűlés időpontját, pénzt adnak össze a további tüntetésekhez...


A tanévkezdés napján (október 4.) megjelenik a nemzetközi mozgalomban is jól ismert a Tudás nem árucikk szlogen („Education is not for sale”).

 

 

 

A gólyák köszöntésekor a Gaudeamus Igitur dallama alatt legördült a transzparens: a tudáshoz mindenkinek joga van, nem csak a gazdagoknak


Hatalmas taps, kántálás: le a tandíjjal

Pár nap múlva megszerveződik az utcai tüntetés kb. 200 diák részvételével a kormányépület előtt Belgrádban.
Eljuttatták az oktatási minisztériumnak a petíciót, majd mintegy fél órán át akadályozták a forgalom haladását

Egyéb támogatások, további állomások:
A szolidaritás, a kölcsönös támogatás jegyében Szkopje (Macedónia) diákságának nyilatkozata: minden balkáni állam oktatását érintik a neoliberális reformok, amelyek ellen csak közös fellépéssel lehet küzdeni
Október 8-án a zágrábiak támogatásukról biztosítják a diákmozgalmat.
Gyér tiltakozás még Nišben és tiltakozás bejelentése Újvidéken.

Október közepére még szervezettebbé váltak az akciók, tiltakozó sétákat szerveztek...
(képek az újvidéki, videó a belgrádi tüntetésről 0:40 -től)

Október16.: Belgrádban négyszázan vonultak az utcára; miután az Oktatási Miniszérium elutasította a követeléseiket, a hallgatók úgy döntöttek, hogy egy munkacsoport vezetésével hétfőn reggel 7-től  blokád alá helyezik a Filológiai Kart.

Az itt látható videó a harmadik nap után készült

A szerbiai diákmozgalom által használt elméleti bázisként tekintett irodalom
A lehetőségek: szabad könyvtárhasználat, az elhalasztott kötelező órák helyett beszélgetések, filmvetítések, egyéni és csoportos tanulás, alternatív oktatási rendezvények, amelyek közül az egyik legnagyobb visszhangot Tamás Gáspár Miklós előadása váltotta ki (aki a véletlenek egybeeése folytán éppen a Bölcsészettudományi Kar blokádja kezdetének napján [október 20.] tartott előadást a belgrádi Filozófiai és Társadalomtudományi Intézeten). A húsz perces felvétel megtalálható itt

Nap, nap után kiadott sajtónyilatkozataikban a diákok hangsúlyozzák, hogy minden esetben visszautasítják az erőszakosság és rombolás vádját.  A blokád ötödik napja után – miközben az utcán már ezres létszámban tüntetnek az egyetemisták a sajtóban megjelent hírek szerint megtörtént a megegyezés; a több mint ötórás tárgyalást követően Žarko Obradović miniszter közölte: nem kell tandíjat fizetniük a következő évre azoknak a hallgatóknak, akik 60 pontot szereztek. Legalább hatvan százalékos engedményt kapnak azok, akiknek 54–59 pontjuk van. A 48–53 ponttal rendelkezők a tandíj felét fizetik. Megoldották az ingyenes egyetemista szállás és étkeztetés kérdését. Obradović szerint hátra maradt a tandíj kérdése azoknak az egyetemistáknak a számára, akiknek 48 pontjuk van; „az állam lehetőségei korlátozottak, pénz nincsen”.
Branko Kovačevićnek, a Belgrádi Egyetem rektorának a nyilatkozata nyomán a szerb médiában elterjedt a hír, miszerint a blokád mögött a Marks21 nevű baloldali szervezet áll (illetve, némely változatok szerint, az „Anarcho-szindikalista Szervezet"). Mindkét szervezet kifejezte tiltakozását, hangsúlyozták, hogy Belgrádi Egyetem Karainak blokádját a demokratikusan működő plénumok szervezik, és ezek az akciók szociális, nem pedig politikai jellegűek. A munkacsoportok, a blokád támogatottságát bizonyítandó, rendkívüli gyorsasággal szereztek ezernél több támogató aláírást diáktársaiktól.
Ugyanezen a napon neonáci provokáció is igyekezett megzavarni az ellenállást. Egy körülbelül húsz főből álló skinhead banda felsorakozott a Bölcsészettudományi Kar bejárata előtt és az ott ellenőrző szolgálatot teljesítő diákokkal szemben fenyegetően léptek fel, később fáklyát dobtak be az épületbe. Senki sem sérült meg és anyagi kár sem keletkezett. A szemtanúk szerint az ott levő rendőrök közömbösen követték az eseményeket.

Az egyetem rektora felkérte a rendőrséget, hogy törje meg a blokádot. Mivel ezzel a lépésével Kovačević kész megsérteni az egyetemi autonómiát mind a Filológiai, mind a Bölcsészettudományi Kar diákjai követelték a rektor lemondását.
A rendőrség tovább keresi az ürügyet a blokád feloldására, például ki akarta kiüríteni a Bölcsészettudományi Kar épületét bombariadó miatt. A hallgatók nem voltak hajlandóak elhagyni az épületet, a rendőrök az ő jelenlétükben kutatták át a létesítményt.
Október 24- én a diákok továbbra is blokád alatt tartják az épületet.
Különböző emberi jogi szervezetek, köztük a Nők feketében szervezet követelte, hogy hagyják abba a tandíj csökkentéséért és a könnyebb beiratkozási feltételekért tüntető egyetemisták elleni erőszakot. „Erélyesen elítéljük az erőszakot, amit egyes tanárok alkalmaztak az egyetemista fiúk és lányok ellen, széttépve a plakátjaikat, sértegetve, megalázva, rugdosva és lökdösve őket, és elítéljük a fenyegetéseiket is, hogy a karok blokádja miatt az egyetemistákat bűnvádi felelőséggel terhelik” – áll a közleményben.

Október 27.
Délután 3 óra körül terjedt el a hír, hogy rendőri erőszakkal fogják megtörni a blokádot. Két tucat tanár gyűlt össze a kar aulájában és hangos vitát kezdeményezett a diákokkal, ami sértegetésig, plakátok leszaggatásáig és az egyik barikád felborításáig fajult.

Érdemes hosszabban idézni a rektor következő, nevetséges vádakkal teli nyilatkozatát:
–    Arra szólítom fel az államot, hogy lehetőségéhez mérten oldja meg a problémát. Megállapodással, kényszerrel, ez nem az én dolgom – nyilatkozta Kovačević tegnapi sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy az ő feladata nem más, mint előadásokat tartani. Az egyetem rektorának elmondása szerint az egyetem állami tulajdonban van, így az állam feladata rendet teremteni saját helyiségein belül.
Kovačević elmondása szerint a Filológiai Kart napok óta zárlat alatt tartó egyetemisták hatalmas anyagi kárt okoztak, és nehezítik az egyetemi oktatást, s ha ez a következő 15 napban is így folytatódik, mindannyian évet veszítenek, ugyanis nem lesz meg a szükséges pontszámuk. Az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a tüntető egyetemisták szinte túszként tartják fogva a 400 tanárt és azt a 10 ezer egyetemistát, aki szeretne részt venni az előadásokon.
– A hallgatóknak túszaik vannak a Filológiai Kar épületében, az épület tulajdonosa azonban nem kíván erre reagálni, habár köteles lenne – mondta Kovačević, hozzátéve, nem fog bűnvádi feljelentést tenni, de kártérítést fog követelni.

Az oktatási miniszter elutasíthatja a petíciókat, a rektor fenyegethet a rendőrség bevonásával, a dékán manipulálhatja a médiát azt nyilatkozva, hogy néhány, nem is az egyetemhez tartozó fiatal megakadályozza a hallgatókat abban, hogy eljussanak az előadásokra; megpróbálhatják fizikai erőszakkal megsemmisíteni a barikádokat, kezdeményezhetnek ilyen-olyan színekbe bújtatott provokációkat, a harc elindult, a harc egy szabadabb, igazságosabb társadalomért. Hatalmas nyomás érte az eddig kitartó diákokat a média részéről, a rágalmak, provokációk, különböző politikai erők által irányított csoportok részéről. A tiltakozók kezdettől fogva nyugodt, higgadt hangot ütöttek meg, tartózkodtak minden fizikai konfrontációtól. A követeléseik a régiek.

A belgrádi Filológiai Kar blokádja október 17-én kezdődött, és október 31-én ért véget. A blokád a plénum résztvevői szerint az elviselhetlen nyomás miatt fejeződött be: a diákparlament, a rektor hamis nyilatkozatai, a tanárok, a neonáci csoportok, a titkosszolgálat erőszakos támadásai stb. ellehetlenítették a tevékenységüket. A diákok békés küzdelme ennek ellenére nem ért véget, a blokád csupán a további erőszakos cselekmények elkerülése végett nem folytatódik. Nem álltak el a követeléseiktől. A közvetlen demokráciát ezután is küzdelmük formája lesz.
A belgrádi Bölcsészettudományi Kar blokádja október 20-án kezdődött és továbbra is tart.
Újvidéken október 28-án megtartották a Bölcsészettudományi Kar hallgatóinak első plénumát a Crna Kućában (az újvidéki baloldal kiemelkedően fontos épületében). A második plénumnak október 31-én, délben kellett volna lennie a Kar épületének előcsarnokában. A Kar vezetése azonban a sebtében összeállított biztonsági szolgálatot és a diákparlament képviselőit felhasználva (és a rendőrség támogatását kérve) a diákokat erőszakkal a Kar épületén kívül tartotta. A diákok rendkívüli nyomásgyakorlása hatására másfél óra múltán megkezdődhetett a második plénum a Kar amfiteátrumában. A harmadik plénumra november 1-jén került sor, ugyanott. A hírek szerint az újvidéki Jogi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar diákjai is hasonlóra készülnek.
A belgrádi Elektrotechnikai Főiskola diákjai november 1-jén kezdték meg a blokádot.
November 1-jén a zombori Tanítóképző Kar dékánka bejelentette, hogy a költségtérítéssel tanuló diákok tandíját 50.000 dinárról 12.500 dinárra csökkenti, és felszólította az Újvidéki Egyetem többi Karát, hogy hasonlóképpen járjonak el.
A hírek szerint a niši diákok is plénumot szerveznek.


Az újvidéki diákok küzdelme:

Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar diákjai azért küzdenek, hogy a plénumot a Kar épületében tarthassák meg:


Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar diákjai plénumának honlapja

Itt követhetők a szerbiai diákmozgalommal kapcsolatos hírek:

Végezetül álljon itt a belgrádi diákok felhívása a nemzetközi közvéleményhez:
Belgrade University Occupation – call for international support!
Students of the Philological Faculty of Belgrade occupied their faculty building on Monday, 17th October with demands for the lowering of tuition fees. Soon afterwards their colleagues joined their struggle and on the 20th October  the building of the Philosophical Faculty was occupied as well.
The occupations are run through direct, democratically structured student assemblies which are in charge of organising security, educational and cultural programmes during the blockades.
Since the beginning of the blockade, pressure from the  university and the state has been gradually increasing and in the past few days students were forced to defend their faculties  not only from the pressure from the University management and  Ministry of Education, but also from secret police and police organised neo-nazis.
Students from Belgrade need international support!
One world, one struggle!

A cikkhez mérhetetlen segítséget nyújtott Losoncz Márk, ezúton is nagyon-nagyon köszönjük!!!