JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL
A meghátrálás
Már 1936 végén megkezdődött, és 1937 tavaszára befejeződött az a folyamat, melynek során az 1936 nyarán kialakult új, forradalmi világ csírái is megsemmisültek. Mi történt? A liberter kísérlet bukását, mint láthattuk kevésbé magának az „anarchista rendszernek" a belső bajai okozták (noha ezek tagadhatatlanok voltak), mint inkább a külső, a polgárháborúhoz köthető körülmények. A CNT és a FAI egy olyan szövetségben harcolt Franco fasisztái ellen, melynek tagjai a baszk nacionalistáktól a polgári liberálisokon, a szocialistákon kommunistákig, a legkevésbé sem akartak valaminő liberter társadalmat. A külföld szerepe (a Francot nyíltan támogató náci Németországtól és fasiszta Olaszországtól, a „be nem avatakozás" kétszínű és hatástalan politikáját folytató Nagy-Britannián és Franciaországon át, a spanyol proletárhatalmat ügynökei révén ténylegesen felszámoltató Szovjetunióig), az „antifasiszta egység" árnyoldalai (a „szövetségeseknek" tett, a háború megnyerése érdekében szükségesnek vélt engedmények), illetve magának az anarchista mozgalomnak belső gyengeségei (komoly szerepet játszott, hogy az anarchizmus aragón és anadalúz fellegvárai már a háború elején elestek) túl soknak bizonyultak a spanyol liberter kísérlet számára.
A kettős hatalom rendszere már 1936-ban megszűnt, ekkor a CNT és a FAI két-két embere belépett a katalán kormányba, ezzel az addig lényegében a tartományt irányító „munkáskormány", az Antifasiszta Milíciák Központi Bizottsága megszűnt. Később a két szervezet négy miniszterrel a központ, madridi kormányhoz is csatlakozott. 1937-re újra a polgármesterek és a választott képviselők léptek a helyi hatalomban a munkásbizottságok helyére, októberben megindult a Néphadsereg szervezése, a milíciáknak az abba való beolvasztása, 1937. júniusában a barcelonai munkásjárőrök tevékenysége is véget ért, visszatért a karhatalom az utcákra. A 1937. májusi barcelonai munkásfelkelés (melyben a CNT, a FAI és POUM milíciái harcoltak a kormányerőkkel és a kommunistákkal) már nem tudta megállítani a folyamatot.
A munkás-önigazgatás és a kollektívák helyzete is romlott, a kormány pénzügyi nyomással, a támogatások és a megrendelések megvonásával küzdött mind a mezőgazdasági, mind az ipari kollektívák ellen. 1937 nyarán kommunista csapatok Aragóniában fegyverrel verték szét a kollektívákat, majd 1938-ra sikerült megállapodni, hogy az eddigi kollektívák megmaradnak, de állami irányítás alá kerülnek. Ez viszont már a CNT és a FAI eredeti céljainak a teljes feladását jelentette. Franco győzelmével pedig az 1936-os év összes eredményei elvesztek.
Hozzászólások
hát ilyen helyeket kellene lassan létrehozni. ideje lenne már.
A tarfor.hu oldalán eléred őket.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.