Elmélet
Írta: BG
2009. július 31. péntek, 00:00
„Az erőszakos forradalom után a következőket kell eltörölni: magántulajdon, állam, autoritás elve, és az osztályokat melyek embereket kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra, elnyomókra és elnyomottakra osztják. Ha a gazdaság szocializálva lesz, a már szabad termelők közvetlenül fogják irányítani a termelést és a fogyasztást. A helyi szabad közösségek megszületése után új társadalmi mechanizmust hozunk létre. A termelők szabadon dönthetik el milyen formába szerveződnek. A „comuna libre"-é lesz a burzsoázia tulajdona, élelem, ruha, munkaeszközök, nyersanyag stb. Ezek a termelőkhöz kerülnek, akik közvetlenül a közösség érdekében fogják használni. A közösségnek meg kell adnia a maximális szabadságot minden lakosnak, segítenie kell a betegeknek, oktatni a fiatalokat..."[1]
Hozzászólások (3) / Bővebben...
Írta: mzs
2009. június 16. kedd, 12:00
Az alábbiakban Loïc Wacquant A nyomor börtönei című 1999-es (magyarul 2001, Helikon kiadó) munkájának szubjektív összefoglalóját olvashatjátok. Hogyan lesz a szociális szerepét vállaltan feladó államból büntetőállam: mi az, ami megváltoztatja a gondoskodó, gondviselő állam hozzáállását, úgy hogy egzisztenciális (szociális, egészségügyi, oktatási és jövedelembeli) biztonság helyett valamiféle „fizikai" (rend és törvény által meghatározott) biztonságot kínál? Az abszolút egyéni érdek (hirdetve: az egyéni felelősség!) érvényesülése a közösségivel szemben, az üzlet előtérbe helyezése a szolidaritással szemben, azaz neoliberális gazdaságtan nagyszerűen alkalmazhatóvá válik az igazságszolgáltatás területén is. Párhuzamosan a szociális szektor elhalásával, felfut a büntető „ágazat". A „kevesebb állam(i beavatkozás)t a gazdaságban!" kívánság mellett megjelent a fokozott állami felügyeleti igény, amely egy meghatározott társadalmi rétegre irányult. Hozzászólások (4) / Bővebben...
Írta: Robert Kurz
2009. június 01. hétfő, 00:59
Robert Kurz Isaiah Berlin születésének 100. évfordulója alkalmából elmagyarázza miért kamu a liberalizmus szabadságfogalma. Tőke és kényszer jegyesek, Hírszerző-olvasóknak külön ajánlott.Isaiah Berlin, a huszadik századi liberalizmus problematikus gondolkodója
A liberális gondolkodás nem csak a piac radikális szabadságának képviselőit foglalja magában, akik az utóbbi időben kénytelenek voltak föladni egy s mást szellemiségükből, habár ezzel a kapitalista világválság problémái korántsem oldódnak meg. Isaiah Berlin annak a liberalizmusnak volt inkább képviselője, amit az angolszász világban gyakran „baloldalinak" fognak föl, mivel jobban érdeklik a kisebbségek jogai, mintsem a konszernekéi. A szabadság irizáló fogalma Berlin számára a huszadik század doktrinér ideológiáival való szembenállásból nyerte tartalmát, melyek következményeit, mint Oroszországból és a Baltikumból menekülni kénytelen zsidó, a saját bőrén kellett fájdalmasan megtapasztalnia. Így aztán semmiféle doktrínához nem akarta odakötni magát, a gáttalan kapitalizmuséhoz sem. Hozzászólás / Bővebben...
Írta: kmb
2009. május 19. kedd, 13:41
A korábban közölt Kotz tanulmány harmadik része. A neoliberális kapitalizmus időszakának egésze során az Egyesült Államokban a növekedés hosszú ciklusai fönntarthatatlan trendeket hozta létre. Minden egyes ilyen hosszú növekedési ciklus növelte a háztartások eladósodottságát. Az ötödik ábra a háztartási adósságállományt mutatja, az adózás utáni [éves] jövedelem százalékában, 1980 és 2007 között. Hozzászólások (3) / Bővebben...
Írta: kmb
2009. május 09. szombat, 08:03
A korábban közölt Kotz tanulmány második része. Az elsőt lásd itt
Az államilag szabályozott kapitalizmus körülbelül hat éves, 1973 és 1979 közötti, válsága után, a kapitalizmus egy új, neoliberális formája kezdett el megjelenni, elsőnek az USA-ban és az Egyesült Királyságban. A kapitalizmus eme új, neoliberális formájának a következő fő jellegzetességei voltak az USA-ban:Hozzászólások (3) / Bővebben...
További cikkeink...
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL