romacsehAugusztus vége óta szokássá vált Csehország szerte, elsősorban az északi, leszakadó régióban nagygyűléseket tartani és hivatalosan ezeket a „bűnözés ellenei tiltakozás”-ként bejelenteni, melyek aztán rendre romaellenes akciókba torkollanak.
Az akciók fő szervező erejét egy  neonáci utódpárt (Munkáspárt a Társadalmi Igazságosságért) adja, tagjai természetesen nem tartják magukat rasszistának, ahogy az egyikük elmondta: "A jó cigány maradhat, de a legtöbb lusta vagy bűnöző. Nekik el kell tűnniük."
A feszültség az utóbbi három évben vált elviselhetetlenné, a helyi lakosok az azóta betelepült romákat okolják mindenért. A kényszerből otthont változtató cigány lakosság (házaikat főként Közép-Csehországban olcsón megszerzték az ingatlanügynökségek, őket pedig alacsony komfortfokozatú lakásokba költöztetik a német határ közelébe) között a munkanélküliség szinte teljeskörű, a családok  a szociális támogatásokból élnek. A szervezett betelepítés akár 2000 főt is eléri egy tízezres lélekszámú városra vetítve. A kialakuló romagettókban a rend egyre kevésbé tartható, egy-egy szélsőjobboldali „tiltakozás” után két-háromszáz ember is megjelenhet kövekkel, üvegekkel, almákkal felszerelkezve, kukákat borogatva, készen arra, hogy házakat rongáljanak meg, gyújtsanak fel. Veszélyesnek ítélik a gettólakókat, Novy Borban két esetben is késeléssel végződő verekedés tört ki az egyik kocsmában.
Kormányszinten képtelenek kezelni a helyzetet, időről időre kommandósokat vezényelnek ki, sőt a német rendőrség is készenlétben áll, vízágyúval tömeget oszlatnak, „kezelik a konfliktust”. Általános szólamokon túl – Václav Klaus: Meg kell akadályozni a gettók kialakulását -, érdemi intézkedés nem történt. Hacsak a nálunk már ismerősen csengő ötletcsokrot nem tekintjük annak: közmunkavégzéshez és a gyerekek rendszeres iskolalátogatáshoz kötni a szociális segélyeket. Januártól az bankkártyára fogják kapni a szociális segélyeket, hogy azokat ne lehessen alkoholra, cigarettára költeni.
A kormány ugyanakkor 700 millió koronával megemelte a rendőrség jövő évi költségvetését, s a zavargások sújtotta régióban megerősítik a rendőri jelenlétet. A bűnözéssel szemben a miniszterelnök nulla toleranciát hirdetett meg.
Ezek a már eldöntött intézkedések, míg mások tervben vannak. Egyebek közt arról van szó, hogy bevezetnék a törvénysértéseket elkövetők országos nyilvántartását, kidolgoznák a szociális lakások normáit és megerősítenék az állam által fizetett tanácsadók szerepét a roma közösségekben.

Csehország számos városának peremén, illetve környékén a rendszerváltás után többé-kevésbé etnikai gettók jöttek létre, amelyekben a társadalom szegény rétegeit képező romák élnek. Észak-Csehország a rendszerváltás után nagyon elszegényedett, mert a helyi nehézipar és bányászat nagyrészt megszűnt. A régió nagyobb városaiban - Chomutov, Litvínov, Teplice, Ústí nad Labem - többezres roma gettók alakultak ki, miután a városok vezetése az évek folyamán egy helyre költöztette a lakbért nem fizető, problémás polgárokat. A gettókban az átlagnál jóval magasabb a bűnözés, a prostitúció, és szinte mindennaposak a konfliktusok a romák és a többségi lakosok között.
Egy korábbi országos szociológiai felmérésből kiderült, hogy mintegy 80-90 ezer roma, a kisebbség több mint harmada él Csehországban gettókban. A legsúlyosabb felismerés, hogy ez a sok ezer roma ember külső segítség nélkül képtelen kitörni a gettókból és a saját lábára állni. A gettólakók minden ellenállás nélkül hagyják magukat kifosztani az uzsorásoktól, s nem érdekli őket, hogy gyermekeik járnak-e iskolába, ahogy az sem, hogy a fiatal cigánylányok egyetlen foglalkozása, megélhetési lehetősége az olcsó pénzért adott szex. A szociológusok a felmérés során 170 csehországi városban és faluban összesen 310, gettónak minősíthető lakóhelyet találtak.
Jan Cerny emberi jogi aktivista szerint a helyi politikusok több városban és községben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a romákat elüldözzék a településről. "Többnyire törvényes eszközöket alkalmaznak céljuk elérésére, de ezt olyan emberekkel szemben teszik, akik képtelenek védekezni" - állítja Cerny.
Ugyanakkor a többségi társadalomban növekszik a romaellenesség. Jó példa erre Chomutov, ahol a város vezetése 2009-ben nagyon keményen fellépett a lakbért nem fizetők, többnyire romák ellen, amikor egyszerűen elkobozta az érintettek szociális támogatásainak egy részét. Hasonlóan járt el Litvínov is. Nem érdektelen, hogy a kemény fellépéseket támogató civil petíciót rövid időn belül több mint százezer ember írta alá.
A romáknak munkára lenne elsősorban szükségük, ebből nagy a hiány, s a jövő sem biztató. Roman 27 éves, munkanélküli: „Cigány vagyok, senki sem ad nekem munkát. Még a feketén dolgoztató építési vállalkozó is előbb keresi meg az ukrán bevándorlót, mint engem. A fél város rasszista. Ha elegem lesz, elköltözöm egy másik országba.”

A szomszédos Szlovákiában pár napja jelent meg a Szlovák Nemzeti Párt honlapján Jan Slota felvetése: A romák hozzanak létre saját államot. "Eszményi lenne, ha egy független államot hoznának létre, ahol az etnikai csoport (a romák) együtt lenne, mert csak ők értik meg egymást. Ahol nomád életmódot folytatnak, a világon sehol sem integrálódtak az adott államalkotó népekkel" A kivonatból nem derül ki, hogy hová képzeli el a politikus ezt az államot.
"Slota azokat bujtogatja, akik még arról álmodoznak, hogy a romákat át kell telepíteni. Ez az útja annak, hogy hasonló események történjenek néhány hónapon belül Szlovákiában is, mint Észak-Csehországban" - nyilatkozta egy roma aktivista.

forrás: RomNet