Rosszhiszemű baloldali újságírók össszeszámolták, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök 2002-es belügyminisztersége óta tizennyolcadszorra hirdet « háborút », « kemény küzdelmet », « engesztelhetetlen harcot » a bűnözés, az illegális bevándorlás, az erőszakos bandák, a « racaille-ok » (külvárosi fiatalok) és meg ki tudja kik ellen. Nem csodálkozhatunk azon, hogy egyszer a romák (pontosabban: a vándorló népesség tagjai) is sorra kerültek
A mostani döntés, azaz hogy – Sarkozy elnök mindig választékos kifejezésével - : «véget vetnek a romák és a vándornépek (gens du voyage) tarthatatlan helyzetének», tragikus előzménye majdnem két hete történt. Egy francia kisvárosban, Saint Aignanban egy roma át akart törni autóval egy rendőrségi útzárat, mire a rendőrök lelőtték a férfit. A kisvárosban két napig tartó zavargások alakultak ki, ahol többször megostromolták a rendőrörsöt is.
Ahogy ilyenkor lenni szokott, a roma közösség verziója erőteljesen eltér a rendőrökétől, hogy csak egyikőjük véleményét idézzük : « A helyi rendőr jól ismerte Luigit, miért nem hagyta elmenni, hogy aztán másnap reggel begyűjtse a lakókocsijában? ». A kisváros lakói szerint természetesen : « Ennek előbb-utóbb meg kellett történnie, közülük sokan agresszíven viselkednek ». Szóval tulajdonképpen mindenki a saját szerepét játsza, minden megy a maga útján…, leszámítva, hogy – az «ügyektől », a jelentős népszerűségvesztéstől szabadulni kívánó - Nicolas Sarkozy nagy lehetőséget látott az ügyben, hogy újra felvegye a keménykezű politikus szerepét, melynek legfontosabb sikereit köszönheti.
Egyébként nem véletlen a lakókocsi kifejezés, hiszen a francia « vándorló emberek » (akik nem bevándorlók – illetve ha azok, akkor több száz éve érkeztek – elsöprő többségük francia állampolgár) helyzete nem teljesen azonos a kelet-európai romákéval. Itt valódi vándorló népcsoportról beszélhetünk, a terminológiáról pedig annyit, hogy franciául romáknak csak a kelet-európai bevándorlókat nevezik.
De lehet, hogy csak beszélhettünk róluk. Sarkozy elnök politikai döntése értelmében Besson bevándorlási miniszter dolga lesz a kelet-európai romák kizsuppolása az országból (ez tízezer embert érint – 85 százalékuk Romániából érkezett –, míg a vándornépesség száma összesen 400.000), míg Hortefeux belügyminiszterre a « romatáborok » felszámolásának minden bizonnyal igen vidám és hasznos feladata vár. Egyébként a roma szervezetek arra is felhívják most a figyelmet, hogy komoly emberi jogi aggályokat vet fel visszatoloncolni Romániába a romákat, ahol teljesen egyértelmű diszkriminációnak vannak kitéve.
Bizonyára elképzelhető, hogy mit szólnak mindehhez az emberi jogi és a roma szervezetek vagy a politikai baloldal képviselői. Lényegében mindenki egy népcsoport megbélyegzéséről beszél, a kormány « xenofób, populista, demagóg politikájáról », vagy « az elnök méltatlan politikai húzásáról ».
Egyedül a kormánypárt támogatja az elképzelést, szóvivőjük szerint : « A baloldal tagadja a dolgok realitását, amikor is egyes emberek viselkedése komoly gondot jelent a közösségnek ».