Kacor: Kéne valamit enni. ((dohogva) Igy fest egy csöndes nap. Tegnap este fejembe vettem, hogy nem dolgozok ma semmit. Adj valamit! (Őz iskolatáskájából egy szalámis zsemlét és ásványvizet vesz elő, átnyújtja.)Mikor tört ki a felkelés? Tessék! Ráadásul kenyéren és vízen tartasz.

Őz: A távirat szerint ma, kora délelőtt. Mire a kormány észbekapott, a madridi portugál nagykövetség elhamvadt, a déli városrész a fölkelők kezébe került.

Kacor: Eleget figyelmeztettem Madridot (mondja csámcsogva, morzsákat fröcsögve), hogy ebből még baj lesz. Mikor is beszéltem velük utoljára?

Őz: (előveszi jegyzőkönyvét, belelapoz) Tegnapelőtt, tizennégy óra tizenkilenc perckor. Utána ezt diktálta, kegyelmes uram: "Az utca már erősebb a kormánynál. A közvéleménynek vérbeli hajtó kell, különben elragadja az indulat. Madrid már nehezen engedhet, talán Portugáliában több a bölcsesség."

Kacor: Milyen igazam volt! Csakhogy a gyújtogatás után Lisszabon sem engedhet többé. Madrid az oka mindennek. A sajtófőnökség túl hamar elárulta a titkos tárgyalásokat. Be akarta fogni a közvéleményt, s a közvélemény ma már fegyverrel kergeti a háborúba. (Kinéz az ablakon.) Őz! Mi az a fekete csík a Rhone-völgyben?

Őz: Nemzetközi zarándokmenet Mistral sírjához.

Kacor: (elgondolkodik, majd kisvártatva) Ha nem tudunk rögtön megegyezni, itt a háború. Kár volt a közvéleményt mindjárt segítségül hívni.

Őz: Azt hittük, könnyebben megpuhul Portugália.

Kacor: Kellőképp adagolt izgatással! Csakhogy az urak egykettőre felkorbácsolták az utcát. Ez volt a taktikai hiba. Kényes nemzetközi tárgyalásnál a tüntetés is kényes, úgy kell vele bánni, mint egy hajszálmérleggel, s legokosabb nyugalmazott rendőrökre és magánnyomozókra bízni.

Őz: A francia kormány ultimátumszerű határozatban közölte az érintett hatalmakkal, hogy megszünteti a francia-spanyol határ nemzetközi ellenőrzését, ha a portugál kormány nem állítja vissza a portugál-spanyol határ ellenőrzését. A spanyolországi nemzetközi vörös-brigádokat Portugália és Sztálin kormánya fegyverekkel is támogatja. A francia jobboldali érzelmű társadalom gyűjtést rendezett, hogy Alcasar hős védőjét, a nemzeti Moscardo tábornokot ékkövekkel kirakott, arany díszkarddal tüntessék ki. A díszkard átadásáról a vörös főhadiszálláson is értesült Miaja tábornok, a madridiak parancsnoka, aki valaha tiszttársa volt Moscardonak, és becsmérlőleg nyilatkozott. Moscardonak mindez tudomására jutott, és egy játékfakardhoz csatolva az alábbi üzenetet juttatta el a vörös brigádok főhadiszállására: "Kedves, öreg Canaille! Hallom, nagyon lesújtott a hír, hogy díszkardot kaptam a franciáktól. Vigasztalásul küldöm neked ezt a fakardot, mely hadseregedet jelképezi. Markolatának kereszt a formája, és így, ha majd agyonlövünk téged, koporsódra tehetjük azt."