Egy városi gerilla akciósorozat látszik kibontakozni Athénban. Két nagyobb bombatámadás követte egymást 48 órán belül; az egyik robbantást a neo-náci Arany Hajnal párt székháza ellen követték el, a másikat pedig az Idegenrendészeti Igazgatóság ellen.
Kevesebb, mint 48 órán belül két bombatámadás történt Athénban, amik egy tavaszi városi gerilla offenzíva kialakulására utalhatnak a görög fővárosban.

Az első bomba március 19-én valamivel reggel nyolc után robbant a Chrisi Avgi (Arany Hajnal), a görög neo-náci párt székházánál; ez a szervezet felelős számtalan bevándorlók, baloldaliak és anarchisták ellen elkövetett gyilkossági kísérletért, gyújtogatásos támadásért és pogromért. A csoportot a - robbantásokért ült - Mihaloliakos vezeti, aki az 1980-as évek elején alapította az Arany Hajnalt a bebörtönzött katonai junta vezér, Gergios Papadopoulos közvetlen utasítására. Az Eleftherotypia (Szabad Vélemény) nevű napilap nyilvánosságra hozta Mihaloliakos fizetésének részleteit, amit a EYP-től, a görög titkosszolgálatoktól kapott munkájáért. A bomba, ami a Sokratous utcai irodáknál robbant az Eleftherotypia szerkesztőségében lett előre bejelentve, 20 percnyi időt hagyva ezzel az épület és egy közeli hotel kiürítésére. A bomba, amelyet a rendőrség becslése szerint "kifejezetten erősnek", de lassú hatásúnak terveztek, hogy minimalizálják a közeli épületekben tett kárt, elpusztította az irodákat, krátert ütve a betonpadlón és nem hagyott mást maga után, csak a betonoszlopokat. Eddig még egyetlen városi gerilla csoport sem válalta a felelőséget a támadásért, amit az anti-terrorista ügynökség "klasszikus elterelő hadműveletként" kezel, mivel most folyik a nyomozás a 35 éves anarchista Lambros Foundas ügyében, akit a rendőrök lőttek le a héten egy tűzpárbajban. A férfi az antiterrorista ügynökség szerint egy görög újgenerációs terrorista csoportnak volt a kulcsfigurája. Az anarchisták egy kampányt indítottak Lambros Foundas emlékére, több ezer plakáttal és egy ezer fős tiltakozó felvonulással ma délben, hogy felhívják a figyelmet a férfi meggyilkolására.

A második bomba március 20-án, 15:58-kor robbant az Idegenrendészeti Igazgatóságnál (Allodapon) a Petrou Ralli sugárúton Athénban. Allodapon gyakorlatilag egy tábor-szerű hely, ahol a bevándorlónak végtelen órákat kell szobrozniuk a papírokért, miközben a zsaruk válogatás nélkül kegyetlenkednek velük. Itt több halálos áldozatot követelt a rendőri erőszak, amik több tiltakozást és összecsapást eredményeztek (ezekről korábbi cikkeimben írtam a libcomon). A robbanást 20 perccel előre jelentették be az Elefterotypiának, hogy kiüríthessék az épületet és a közeli utcákat. A rendőrség szerinti erős detonáció megrongálta az épület környékét, és a szemközti boltokat, de személyi sérülés nem történt az evakuációnak köszönhetően. Mindkét bomba - ez és a Sokratous utcai  - időzített voltak.

A bombatámadások a városi gerilla csoportok télen indított, decemberben és januárban lezajlott támadássorozata után több, mint egy hónapnyi hallgatás történtek. Meg kell említeni, hogy azt a kisebb bombát, amit pakisztáni közösség alelnökének a házára dobtak széleskörben a pakisztáni titkos szolgálat tettének tulajdonítják (abból a tényből kiindulva, hogy egy pakisztáni követségi tisztviselő meggyilkolása követte nemsokkal), nem pedig a helyi fegyveres harc részének.

ford: egykommunista
forrás: libcomHozzászólás /

- Van valami ennivaló? – kérdezte a szerelő.
Az asszony nem felelt rögtön
- Nem maradt ebédről?
- Nem maradt – mondta felesége csendesen.
A szerelő és fia kétoldalt az ablak mögött térdelt, az asszony mögöttük hasmánt feküdt a padlón s a Mannlichereket töltötte. A szomszéd szobában – abban, amelyben első délután a családi fényképek közt aludtak – Fritz és a fiatal lány ugyancsak az ablak mögött térdepelt, s a szemközti háztetőkön mozgó Heimwehreket figyelte. A katonaság, úgy látszott, erélyesebb rendszabályokra készül. A szemközti házakat a délelőtt folyamán kiürítették. A két szoba közt nyitva volt az ajtó, úgyhogy csendesen el lehetett beszélgetni egymás között. Még kora délután volt, de az ég erősen beborult.
Hozzászólás / Bővebben...

– mondta nyugodtan -, mi intellektuelek pedig majd közben gondolkodunk helyettük?
Fritz felállt. – Igaza van – mondta s gyors lépésekkel kiment Évi után az ajtón. A szociáldemokrata diák, a szemüveges beesett arcú fiú és Fred velük tartott; a Siebensterngasseból még másfél órai gyalogsétájuk volt a garázsig, ahol a Schutzbündler a teherautóval várta őket. – Nem fogunk elkésni? – kérdezte Fritz. – Lépjünk ki!
Hozzászólás / Bővebben...

a forradalom kitörése napján délben érkezett Bécsbe, ahol nagy kínnal megtakarított kis pénzén egy egyhónapos tánctanfolyamon szándékozott résztvenni. Az Ostbahnhofnál útitáskájával kezében villamosra szállt. – Miért nem indul a villamos? – kérdezte a kalauztól néhány perc múlva. Nem volt egyedül a villamosban, mások is vártak. A kalauz vállat vont. – Nincs áram – mondta mogorván. - Már egy félórája várunk – dünnyögte mellette egy asszony. Évi csak most vette észre, hogy mögötte hosszú sorban állnak a többé-kevésbé üres villamosok.
Hozzászólás / Bővebben...

Az Agitátorok című 1969-ben készült film vetítése és beszélgetés a Tanácsköztársaságról március 21-én du. 3-tól a Tűzraktérben (Bp. VI. Hegedű u. 9.)

Agitátorok
Egy film az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaságról.

Március 21-én du. 3-tól az Agitátorok című magyar film (1969) vetítése a Tűzraktérben. (Budapest, VI. Hegedű u. 9.)

A vetítés előtt és után beszélgetés 1919-ről, a világforradalom évéről és a magyarországi Tanácsköztársaságról.
1919: forradalmi harcok Oroszországban és Németországban, Egyiptomban és Argentínában, földfoglalás, gyárfoglalás, általános sztrájk Olaszországban és Spanyolországban, Indiában és Kanadában, Romániában és Franciaországban. Reng a föld és inog a hatalom világszerte.
Magyarországon kikiáltják a proletárdiktatúrát. De valóban a proletariátus diktatúrája volt ez, vagy csupán egy hangzatos elnevezés? Puccs volt vagy forradalom? Voltak-e itt valódi forradalmárok? Kik voltak a kommün vezetői, és kik voltak a közkatonák? Forradalmárok vagy félrevezetett proletárok? Elég-e a jó szándék a világ megváltásához?
Sinkó Ervin Optimisták című regénye alapján 1969-ben forgatták az Agitátorok című filmet. Az 1968-at követő években a világméretű forradalmi fellendülés hatására újra aktuálissá váltak az 1919-ben megfogalmazott kérdések arról, hogyan is lehetne megváltoztatni a világot. Új válaszokat kerestek, és közben felfedezték, hogy a forradalmi folyamat ugyanazokkal a problémákkal szembesíti a rendszer megváltoztatásán munkálkodókat, mint ötven évvel korábban.
Így született a film. Az ismétlődő kérdésekre azóta sem születtek egyértelmű válaszok, így levetítése az évforduló kapcsán még mindig aktuális, ugyanakkor jó alkalom az együttes gondolkodásra. Mi történt 1919-ben? És mi történik 2010-ben?Hozzászólások (4) /