Franciaországban is kísérletet tettek, ott - mint mindenütt -  egy jobboldali kormány, a „segélyért munkát" elv bevezetésére. De mi van, ha nincs elég munka? Hát nem lesz segély sem. Tetszik érteni?

A francia jobboldali kormány azzal kísérletezett, hogy az eddig garantált, alanyi jogon járó munkanélküli segélyt megszüntette és bevezette helyette az „aktív szolidaritási jövedelmet" (RSA, Revenu de Solidarité Active). Az RSA egyrészről nem jár csak francia állampolgároknak, másrészről pedig az összeg folyósítása az „aktív munkahely-kereséshez kötött".  De mi a helyzet akkor, ha egyszerűen nincs elég munka?

Már a válság előtt is egyértelmű volt, hogy a dolog nem működik: az RSA-n levő embereknek mindössze 4,5 százaléka jutott munkához, míg a válsággal és a munkanélküliség ugrásszerű növekedésével az egész rendszer őrültsége vált nyilvánvalóvá.

A dolog hátterében természetesen az a liberális, nem csak hogy embertelen, de ostoba meggyőződés áll, hogy a munkanélküliek, azért munkanélküliek, „mert nem akarnak dolgozni".  Ezért kell őket a lehető legváltozatosabb formában „dologra fogni": gazdasági összefüggéseket ne keressünk a dologban (mert nincsenek: a munkanélküliség strukturális jelenség), ez számukra morális kérdés. Lusta vagy, hát dögölj meg.

A munkára kényszerítés másik eredménye a vaskosan alulfizetett, ideiglenes munkák egyre szélesebb körű elterjedése lett, hiszen az RSA-n levő embereknek egy idő után bármit el kell fogadniuk, ha nem akarják minden jövedelmüket elveszíteni.

Isten hozott a huszonegyedik században: bár kicsit emlékeztet a tizenkilencedikre...